A gyógyulásom útjára vezető lépéseim kezdete

Sziasztok J

Megint eltelt jó pár hónap ,azóta mióta az utolsó bejegyzésemet megosztottam veletek.

Ez a bejegyzés a nyomozásom ,egyik végeredményéhez vezető útról fog szólni. J

Csapjunk is a közepébe !

Ha még emlékeztek az előző írásomra , akkor tudjátok , hogy meséltem nektek egy orvosról , aki inkább rákkutató és genetikus , de csinál vércseppanalízist is és megígértem , hogy annak eredményét megosztom veletek. Tehát az eredmény amit a véremben talált; zsíranyagcsere zavarra utaló jeleket, magas fokú nehézfém terheltséget, rengeteg roncsolódott vörösvértestet, gombákat és látta benne az autóimmunitás folyamatát is. Ezekre kaptam különböző cseppeket +vitaminokat. A kontroll vizsgálaton –ami 2,5 hónap után volt- már javultak az „értékeim”  és sokkal jobban éreztem magam. De ez nekem még nem volt elég!

Az akkori kedves , drága neurológusom akinek már régóta rágtam a fülét azzal,hogy csináltassunk egy kontroll MR vizsgálatot a csecsemőmirigyemről, hátha mégis van valami  , persze erre Ő csak azt mondogatta , - hogy minek , a CT nem mutatott ki semmit, így fölösleges- . A megérzéseimre hallgatva mindezek ellenére nagy nehezen sikerült elintéznem egy magán MR vizsgálatot. 1 hetet kellett várnom az eredményre , de nekem hosszú hónapoknak tűnt  . És , hogy mi lett az eredmény ? Az, hogy találtak benne működő sejteket .. Egyből tudtam, hogy nincs kérdés , ez bizony műtét. Egy kedves sorstársam/barátnőm –akivel a myasthenia hozott össze,és őt is ugyan ezzel műtötték(csecsemőmirigy)- ajánlotta Dr. K. Ákost.

 Ezután felkerestük K. Ákos Doktor Úrat minden egyes papírkámmal , leletemmel és leültünk megbeszélni ,a műtét menetét.

2018.09.06-án feküdtem be az Onkológiai Intézet Mellkas sebészeti osztályára.Nagyon szerettem volna 2 ágyas szobába kerülni , és valaki fiatallal együtt lenni . De nem így történt . 4 ágyas kórterembe kerültem nagymamám korabeli nénikkel. Nagyon elvoltam keseredve , hogy mit fogok én csinálni , hogy lesz-e közös témánk. Végül nem bántam meg, hogy így alakult , mert nagyon nagyon jó hangulatot teremtettünk a szobába és rengeteget beszélgettünk , mi voltunk a leghangosabb szoba az egész osztályon. 2 nénivel is tartom még mai napig a kapcsoltat , ők szinte olyanok , mintha  fogadott nagymamáim lennének :D  

Másnap 2018.09.07-én átestem a műtéten . Szerencsére nem kellett felvágni a mellkasom ,így megúsztam 3 kis vágással :1 a mellem alatt és 2 közvetlenül a mellem mellett.

A műtétet nagyon jól bírtam , semmi komplikáció nem volt,kb.2- 2,5 óráig tartott ,majd utána egyből átvittek az intenzívre. Miután az altató kezdett belőlem kimenni , igen csak nagy fájdalmaim voltak a mellkasomban. A jobb mellem teljesen elvolt zsibbadva , ráadásul még egy cső is lógott ki belőle,-ez azért kellett,hogy kiszívja a vért és a mellette lévő folyadékot- ami borzasztóan zavart. Szóval azt kell mondjam , hogy a műtét utáni ébredés nem volt egy Wellness pihenés élménye :D

Másnap délután szerencsére a csövet kivették még mielőtt visszavittek volna az osztályra. Az intenzívről még annyit , hogy le a kalappal az ott dolgozók előtt , mert amit azon a másfél napon láttam míg ott feküdtem , hát nem volt semmi!- Egy nagyon kedves Doktor Úr jött kihúzni a csövem, látta rajtam , hogy parázok , megnyugtatott , hogy nem fog fájni és szinte semmit sem fogok érezni , és igaza is lett.   

A kórházi napok után haza térvén folytattam a „lábadozást”. Azért be kell valljam , hogy az első 2 hétben a fájdalomcsillapító volt a legjobb barátom. Ami még nálam nagy hisztit vert ki, az a vérhígítók beadása volt , így még 30 napig anyának minden este hisztizhettem , mert már nagyon untam a minden napi szurkálódásokat, de sajnos muszáj volt kibírnom..

A sebeim szépen gyógyultak , bár az elején kicsit ronda volt és  keloidos , de mára már csak egy halvány rózsaszínű csík van a helyén.

A műtét óta 4 hónap telt el , és mintha kicseréltek volna! J

A gyógyszereimet sikerül szép lassan csökkentenem –persze ez még egy kicsit hosszú folyamat lesz , mert nem lehet egyik napról a másikra le állni a „drogokkal” - , nincsenek izomfájdalmaim , energikusabb vagyok , végre visszatudtam szedni pár kilót ! J Persze azt el kell mondjam , hogy azért a mellem zsibbad még , frontoknál fáj a mellkasom , és nehezet nem igen tudok emelni , szóval amihez nagy mellizom kell , azt még nem igen tudom csinálni. De nem vagyok türelmetlen , és nyilván mire belül ott minden szépen helyre áll annak idő kell, –de ezt a sebész dokim is megmondta, és én türelmesen fogok várni mint , ahogy türelmesen várom , gyógyulásom célállomását is !

Nagyon Örülök annak , hogy hallgattam a megérzéseimre és figyeltem azokra a jelekre amiket a testem küldött.

UI:Ti is figyeljetek oda , hogy milyen üzeneteket küld a testetek felétek , és ez nem csak azoknak szól , akik bármilyen betegséggel küzdenek ,hanem azoknak is akik egészségesek .

Köszönöm, hogy az örömömet megoszthattam veletek ! J

Legyen nagyon szép napotok ! J

Puszi mindenkinek J

ÉS ne feledjétek : SOHA NE ADD FEL !!!!